Uránia Csillagvizsgáló
A Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat Bemutató Csillagvizsgálója
 

Főoldal Égbolt Képek Cikkek Linkek Rendezvényhelyszín
 
Megközelítés

Távcsöves bemutatás

Előadások

3D filmvetítés

Kapcsolat


TIT Uránia Csillagászati Szabadegyetem

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ismeretterjesztő előadássorozata
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat „TIT Uránia Csillagászati Szabadegyetem” néven ismeretterjesztő előadássorozatot tervez 2017 elején. Az előadássorozathoz kapcsolódóan a TIT Uránia Csillagvizsgáló egy-egy termét nevezzük el a következő csillagászokról: Regiomontanus, Hell Miksa, Gothard Jenő, Konkoly Thege Miklós, Marik Miklós, Kulin György, Ponori Thewrewk Aurél.

Az előadások este 7-kor kezdődnek, utána derült idő esetén távcsöves bemutatót tartunk a csillagvizsgáló Heyde távcsövével (Konkoly Thege Miklós obszervatóriumának egykori műszerével).


Program

jan.  19.
Reneszánsz csillagászat, reneszánsz tudomány
előadó: Dr. Gazda István tudománytörténész

Európában a XV. század (reneszánsz kor) előtt a csillagászati ismereteket a katolikus egyház ideológiája határozta meg. A reneszánsz idején azonban fokozatosan újra "felfedezték" az ókori gondolkodók és természettudósok (főként Arisztotelész) munkáit, és ez új ismeretek megszerzésére irányuló törekvéseket indított el.
(Regiumontanusra emlékezve)

jan. 26.
A Nap viselt dolgai - Egy csillaggal élni!
előadó: Prof. Erdélyi (von Fáy-Siebenbürgen) Róbert napfizikus

A Nap vizsgálatának fontosságához hozzájárul az a tény, hogy a Nap a hozzánk legközelebbi csillag, és olyan közel van, hogy már optikai berendezésekkel is alaposan megfigyelhetjük, továbbá a Nappal kapcsolatos ismereteket igen nagymértékben általánosítani lehet a többi csillagra is. A napfizika gyakorlati haszna még, hogy a naptevékenység (napfoltok, napkitörések) hatása a Földön (sarki fény erősségére és kiterjedésére, a földmágnesség változására, a rádióvétel minőségére és az időjárás változására) mindennapi életünk problémái közé tartozik.
(Marik Miklósra emlékezve)

feb. 2.
Asztrofizika 100 évvel Konkoly után
előadó: Dr. Kiss László asztrofizikus

Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket. Vizsgálja a csillagok fizikai tulajdonságait (állapothatározóit), ami alapján modelleket állít fel a belsejükben végbemenő fizikai folyamatokra, például energiatermelésükre.
(Konkoly Thege Miklósra emlékezve)

feb. 9.
Az asztrofotózás hőskora
előadó: Dr. Kovács József csillagász

A fényképészet az 1800-as évek vége felé jutott el arra a technikai színvonalra, hogy az égitestek is megörökíthetővé váljanak. (A korábbi nyersanyagok ugyanis nem voltak kellő érzékenységűek a halvány célpontokhoz.)
Nem kellett sok idő, hogy az asztrofotózás a hazai csillagvizsgálókban, Ógyallán és Herényben is a tudomány szolgálatába álljon. 1886-ban Gothard Jenő felvételt készített a Lyra gyűrűs-köd központi csillagáról. Ezzel beírta magát a természettudomány történetébe.
(Gothard Jenőre emlékezve)

feb. 16.
Távolságmérés a csillagászatban
előadó: Dr. Szabados László

A csillagok távolságának meghatározása hosszú időn keresztül nehéz feladatnak bizonyult. A trigonometrikus jellegű meghatározási mód, amelyet még Friedrich W. Bessel (1784-1846) német csillagász fejlesztett ki 1838-ban, csak kb. 300 fényév távolságig volt használható. 1912-ben Henrietta S. Leavitt (1868-1921) amerikai csillagásznő felfedezte, hogy bizonyos változó fényességű csillagok abszolút fényességei és fényváltoztatási periódusai között összefüggés van. Ebből a felfedezésből új távolságmérő eljárást lehetett kidolgozni, amelynek segítségével az 1910-es években feltérképezték az egész Tejútrendszert. Egy forradalmian új távolság meghatározó elmélet alapjait rakta le Edwin Hubble(1889-1953) amerikai csillagász 1924-ben, amikor – még az előző módszerrel – kimutatta, hogy az Androméda-köd Tejútrendszeren kívüli objektum.
(Hell Miksára emlékezve)

feb. 23.
A világ Planetáriumai – a planetáriumok világa
előadó: Dr. Hegedüs Tibor csillagász

A Planetáriumok, mint intézmények a kultúra, a közművelődés területén nagyon fontos szerepet töltenek be: korunk csillagászati, űrkutatási eredményeinek szakszerű közvetítője a látogatói számára. Ugyanakkor, mint technikai berendezés; egy kis mesterséges Univerzum.
(Ponori Thewrewk Aurélra emlékezve)

márc. 2.
Az Uránia csillagvizsgáló kezdeti működése

előadó: Bartha Lajos ny. könyvtáros, az Uránia Csillagvizsgáló alapító tagja

Budapest szívében, a Gellérthegy oldalán található az Uránia Csillagvizsgáló, itt a csillagászat népszerűsítésével foglalkoznak. Ehhez a munkához elengedhetetlen egy távcső, amellyel derült estéken meg lehet mutatni az ég csodáit. Az Urániának távcső gyanánt egy igen szép, lassan 110 éves műszer jutott, amely akár már műemléknek is tekinthető Ez a távcső már rengeteg felejthetetlen élményt nyújtott, mindenkinek, aki az elmúlt 70 év alatt bármikor használta ezt a műszert, becenevén a Heydét.
(Kulin Györgyre emlékezve)

márc. 9. 18:00-kor!
Névtáblák felavatása
TIT Uránia Csillagvizsgáló egy-egy termét neveztük el a következő csillagászokról: Regiomontanus, Hell Miksa, Gothard Jenő, Konkoly Thege Miklós, Marik Miklós, Kulin György, Ponori Thewrewk Aurél

A névtáblákat felavatta: Piróth Eszter igazgató

Kapcsolódó előadások:

- Az ősrobbanás fénye (Lőrincz Henrik)
- A műholdak a fejünkre esnek? (Nyerges Gyula)

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Jelentkezni az urania@t-online.hu címen lehetséges.
(Az előadóterem kapacitása véges, a férőhelyeket jelentkezési sorrendben töltjük fel.)

A program az

támogatásával jött létre.